Telefon+36-24-659-684
Mobil+36-30-553-0432
Ajánlatkérés

Objektum védelem

Az objektumvédelem megszervezése során elsődlegesen az alábbi általános jellemzőket célszerű figyelembe venni.

1. Az objektumok fogalma

Objektumoknak általában a reálisan létező, az emberi érzékszervek által érzékelhető (látható, tapintható stb.) dolgokat, tárgyakat, létesítményeket nevezik.

Az őrzés-védelem szempontjából az objektumok köre természetesen szűkebb, hisz lehetőség, de szükség sincs valamennyi objektum őrzésére, védelmére.

Az őrzés és védelem szempontjából tehát objektumoknak nevezzük azokat a létesítményeket, épületeket, járműveket, tárgyakat és egyéb dolgokat, amelyeket valamely veszélyeztetettségük miatt őrizni és védeni szükséges.

Egyes objektumokat a jog különös védelmi igénnyel ruház fel, és azok őrzését törvényi szinten szabályozza. Így például fegyveres biztonsági őrséggel kell védeni az állam működése, illetőleg a lakosság ellátása szempontjából kiemelkedően fontos tevékenységet, létesítményt, szállítmányt is, ha a közbiztonság vagy a nemzeti vagyon védelme érdekében indokolt.

2. Az objektumok csoportosítása

2.1. Az objektumok rendeltetésük és funkciójuk szerinti csoportosítása
Az objektumok védelmi szempontból lehetnek:

  • adminisztratív, irodai jellegű objektumok:az államhatalmi, államigazgatási,
  • kormányzati, önkormányzati szervek épületei (minisztériumok, polgármesteri hivatalok),
  • vallási létesítmények (templomok stb.),
  • fegyveres erők, rendvédelmi szervek objektumai (laktanyák, raktárak, rendőrkapitányságok, börtönök, tűzoltólaktanyák stb.),
  • energiaellátási objektumok (olajfinomítók, gáz-, elektromos elosztók, erőmüvek stb.),
  • infrastruktúrális és közszolgáltató objektumok (vízművek, vízvezetékek, távfűtőmű stb.), 
  • közlekedési létesítmények (repülőterek, vasútállomások, hidak, közelekedésbiztonsági berendezések, alul- és felüljárók stb.), 
  • táv- és hírközlő objektumok (rádió, tv létesítmények, adótornyok,telefonközpontok ),
  • termelő objektumok (üzemek, bányák, mezőgazdasági létesítmények stb.), 
  • raktározó objektumok (raktárak, telephelyek, lerakók,átrakodó helyek stb.),
  • kereskedelmi objektumok (áruházak, üzletek, piacok stb.), 
  • pénzügyi létesítmények (bankok, pénzverdék, pénzváltó helyek stb.),
  • kutató és tervező objektumok (kutató intézetek, kísérleti objektumok stb.), 
  • kulturális,szórakoztató és sportlétesítmények (múzeumok, stadionok, éttermek stb.), 
  • egészségügyi létesítmények (kórházak, gyógyszertárak stb.), 
  • politikai jellegű objektumok ( politikai pártok, szervezetek épületei, létesítményei), 
  • egyéb szolgáltató objektumok, 
  • magán objektumok (magánlakás, családi ház stb.), 
  • egyéb.

 

2.3. Az objektumok elhelyezkedése szerinti csoportosítása

a.) Lakott területen belüli objektumok esetében szükséges figyelembe venni :

  • a település jellegét (nagyváros, kisváros, falu, major stb.),
  • az objektum településen belüli elhelyezkedését (központban, periférián, sűrűn vagy ritkán beépített területen stb.),
  • az objektum környezetében lévő épületeket, létesítményeket (közelebbi, távolabbi,
  • magas, alacsony, veszélyes üzem stb.), 
  • a közlekedés jellegét, az úthálózatot (megközelíthetőség, forgalmas vagy 
  • gyérforgalmú terület, tömegközlekedési járatok, megállók pályaudvarok stb.).

b.) Lakott területen kívüli objektumok esetén szükséges figyelembe venni:

  • a lakott területektől való távolságot, 
  • a terep jellegét (sík, dombos, hegyes, st.),
  • a környék vízhálózatát (folyó, tó közelsége stb.),
  • az út- és vasúthálózatot, a megközelíthetőséget,
  • az objektum környékének növényzetét (erdő, mező, alacsony, vagy magas kultúrnövényzet stb.).

2.4. Méreteik és kiterjedésük szerinti megkülönböztetés Lehetnek:

  • több épületből, létesítményből álló, nagy területen elhelyezkedő, saját úthálózattal rendelkező, kerítéssel körülvett vagy nem határolt,
  • több épületből álló, belső úthálózattal rendelkező, kerítéssel körülvett,
  • egy épületből, épülettömből álló, kerítéssel körülvett,
  • egy, vagy több különálló épületből, épülettömbből álló, a közterülettel közvetlenül érintkező,
  • egy épületből, épülettömbből álló, más épületekkel, közterülettel közvetlenül érintkező, 
  • épülettömbön belüli, egy vagy több épületrészből álló objektumok.

2.5. Építészeti adottságaik szerinti megkülönböztetés

E tekintetben célszerű figyelembe venni:

  • az épület méretét (földszintes, emeletes, liftek lépcsőházak, az épület szélessége, 
  • hosszúsága, egyéb kiterjedése stb.),
  • az épület anyagát, szerkezetét (kis-, nagyszilárdságú, könyűszerkezetes stb.),
  • az ajtók ablakok, erkélyek, egyéb nyílászárók elhelyezkedését és méreteit,
  • az építészeti jellegzetességeket (párkányok, átjárók, függőfolyosók stb.), 
  • az esőcsatornák, villámhárítók, antennakábelek és egyéb vezetékcsatornák elhelyezkedését, 
  • a közművek csatlakozását (csatorna- és vízhálózat, gáz és elektromos elosztók stb.). 

2.6. Az objektum működési rendje, létszáma ,összetétele szerinti megkülönböztetés

Védelmi szempontból lényeges tényezők:

  • az objektum munkarendje (folyamatos, időszakos, hivatali, ügyeleti, egyéb),
  • a munka (tevékenység) kezdése és befejezése (műszakváltás stb.),
  • a foglalkoztatott személyzet létszáma,
  • a létszám fluktuációja, változásai,
  • a ki-, belépők, benttartózkodók ellenőrizhetősége,
  • a személyzet szakképzettsége, munkaköri sajátosságai stb.

2.7. Az objektumba való belépési jogosultság szerint

Megkülönböztethetőek:

  • zárt objektumok, ahová csak meghatározott személyek, meghatározott jogosultsági rendben és okmányokkal léphetnek be, 
  • nyílt (nyitott) objektumok, ahová bárki külön engedély nélkül beléphet,
  • részben nyitott objektumok, amelynek meghatározott részére csak külön engedéllyel léphetnek be személyek.

3. Az objektumok biztonsági rendszere

3.1. A biztonság fogalma

Az objektumok biztonsága olyan állapotot, helyzetet jelent, amelyben az ottartózkodók
életét, testi épségét, az anyagi javak létét, sértetlenségét, továbbá az objektum belső rendjét és
működését sem külső, sem belső tényező nem sérti vagy veszélyezteti.

3.2. A biztonság rendszere

A biztonság rendszere alapvetően három elemből áll:

  • a biztonsági rendszabályok, 
  • a biztonsági személyzet,
  • a biztonság tárgyi eszközei.

3.3. A biztonsági rendszabályok

A biztonsági rendszabályok olyan előírások, amelyek az objektum biztonságos működését
szabályozzák. A biztonsági rendszabályok egy része jogszabályok formájában jelenik meg,
míg másik részét az un. egyéb normák, belső utasítások alkotják.

Ezek a szabály, előírás hatálya alá tartozó személyekre vonatkozóan kötelező érvényűek.
A legáltalánosabb biztonsági rendszabályok például :

  • személyek be- és kiléptetésének, valamint a benttartózkodás rendje, 
  • járművek, szállítmányok be- és kilépésének rendje,
  • anyagok, eszközök be- és kivitelének rendje,
  • az objektum őrzésének rendje,
  • adat- és titokvédelmi szabályok,
  • a belső mozgás, és helyiségekben való tartózkodás rendje, 
  • a helyiségek nyitásának és zárásának rendje, 
  • a tűz-, munka-, és polgári védelmi szabályok, 
  • egyéb biztonsági rendszabályok. 
  • Természetesen több szempontú csoportosítás is elképzelhető, ezt a védelem 
  • megszervezésének célja határozza meg. E vázlat kiinduló pontot adhat egy védelmi koncepció, vagy egy rizikóanalízis elkészítéséhez.

Megbízhatóság és diszkréció!

Kérjen tőlünk ajánlatot díjmentesen, 1 munkanapon belül visszahívjuk!